kis
Vidámpark:
Õz Zsolt ének,
zenék, szövegek
megsegítõ személyzet:
Bertók Tibor zenék,
billentyûs hangszerek, basszusgitár, gitár
Farkas Zoltán zenék,
dob, dob programok
Közremûködött
még:
Keleti András gitár,
ének
Lovasi András ének
Harsányi Márta
ének
Beloberk László
gitár
MC Gabi ének
Kovács Attila szaxofon
-1997-
Magyarázkodás
lesz a vége - gondolta Bambi - , és elõre érezte,
hogy nem tudja majd kivágni magát, hogy nem fogják
érteni, amit mond: ami az õ szemponjukból megmagyarázható,
hiszen csak Bambi érzi majd úgy, hogy beszél, de azok
ott, az elbarikádozott úton csak két riadt szemet
látnak majd, és némán tátogó
száját, szóval - töprengett magában Bambi
- jobb lesz, ha bele se kezdek, erõsebbek, és bizonyára
napok óta nem ettek húst, de most már késõ.
Elõbb kellett volna gondolkozni azon, hogy mivégre vagyunk
itt a Földön. (...) Bambi ott ült, az üveghegyen túl,
a presszó sarkában, és a poharába mélyedt.
Még elsõ nap nevezte el így a Fõnök, akinek
arca és dzsoggingja között egy hatalmas toka jelezte egyértelmûen
az olyannyira múlékony idõt. Bambit valamikor a határon
túlról hozták, elõször csak konzumálni,
aztán már hátra is kellett mennie, a "szeparéba",
ahogy a Fõnök emlegette, minden alkalommal jót mulatva
saját szellemességén, miközben zsír és
whisky-gõzös lehelete belepte a helyiséget. Bambi ment,
zokszó nélkül, nem is számolta, hányszor,
még mindig jobb - gondolta -, mintha ottmaradt volna, a felégetett
faluban, nézve az üszkös csontokat, körbe a hegyeket,
ahonnan aknavetõk zaját hozta a szél. Arra már
nem emlékezett, hogyan futott el a határig, mert azt sem
tudta, hol a határ, és az átlõtt bal lábából
sugárzó sebláz már egész testét
elborította. Egy félhomályos szobában ébredt
fel, ahol elmondták neki, illetve elmondta egy rosszarcú,
borostás férfi, hogy az út szélérõl
szedték föl, és már nem is tudott semmirõl,
és hogy viselje jól magát, mert mehet vissza, a csetnikek
közé, vagy a menekülttáborba, ahol csak annyiban
jó, hogy ott legalább nem lõnek. Bambi nézte
a szobában ténfergõ, néha harsányan
felröhögõ embereket, akik egy számára ismeretlen,
mekegõ nyelven beszéltek, és csak annyit kérdezett
a férfitõl: "Hol vagyok?". "Magyarországon" - mondta
az, és körbemutatott. "Nekik fogsz dolgozni. Nekik köszönheted,
hogy élsz. Meg lesz mindened, csak viselkedj rendesen. Világos?".
...s Bambinak világos volt. (...) Mégis csak át kellene
valahogy menni az úton - gondolta Bambi -, az mégse állapot,
hogy itt dekkolok egy bokor mögött, és ezeket a furcsa,
kétlábú lényeket nézem. Néhány
hónapja látott ilyeneket elõször, de eddig még
nem állták el ezt a vékony kis betoncsíkot,
õ meg gondosan elkerülte õket, "jobb a békesség"
- tisztázta már a legelején magában. De itt
és most dönteni kellett, és Bambi döntött.
"Végül is semmi se tarthat örökké" - bölcselkedett,
miközben egy ismeretlen érzés kerítette hatalmába,
amitõl úgy érezte, hogy könnyebb, mint a harmat,
körbe a hegyeken. "No, uccu neki. Az úr legyen velem" - és
azzal ugrott. (...) Miután felgyógyult, Bambit elvitték
a "presszóba", ahol rövid mustra után megmutatták
neki a szobát, ahol majd laknia kell, amíg le nem dolgozta
az árát egmentésének, ami ugye, nem kevés,
egyrészt a kockázat miatt, másrészt a hamis
papírok sem két fillérbe kerültek, és
a gyógyítás költségeit akkor még
nem is számoltuk, és különben is, örüljön,
hogy luk van a seggén, és nem az árok szélén
hagyták elrohadni. A mekegõ hangokat a borostás férfi
tolmácsolta, Bambi csak nézte, iszonyú éjfekete
szemekkel, aztán csak annyit mondott: "Minden állapot csak
átmeneti. Egy pillanat, még addig se tart." - mire a férfi
ököllel arcon vágta. "Mit mondott?" - kérdezte
a tokás Fõnök. "Semmi különöset" - válaszolta
a borostás. "Csak hogy tanulja a rendet." A tokás elégedetten
vigyorgott. "Jó anyagnak tûnik" - mondta. "Arrafelé
ilyenek teremnek" - válaszolta a borostás. (...) A katona
egybõl lõtt, a kis állat élettelenül terült
el az út közepén. A másik felnézett, éppen
cigerettát sodort, "csak egy õz volt" - mondta a társa,
a cigerettát sodró bólintott, aztán felnézett
az égre. "Vihar lesz" - mondta. "Az" - bólintott a katona,
és leheveredett a fûbe.
Itt a nyár
Õsz
Cukrosbácsi
Fénytörés
Bambi és
az öt érzékszerv
Ilyenkor
London, rosszkedvünk
nyarán
Tengerek, egek
Világ, zene