Bambi

kis Vidámpark:

Õz Zsolt ének, zenék, szövegek

megsegítõ személyzet:
Bertók Tibor zenék, billentyûs hangszerek, basszusgitár, gitár
Farkas Zoltán zenék, dob, dob programok

Közremûködött még:
Keleti András gitár, ének
Lovasi András ének
Harsányi Márta ének
Beloberk László gitár
MC Gabi ének
Kovács Attila szaxofon

-1997-

Magyarázkodás lesz a vége - gondolta Bambi - , és elõre érezte, hogy nem tudja majd kivágni magát, hogy nem fogják érteni, amit mond: ami az õ szemponjukból megmagyarázható, hiszen csak Bambi érzi majd úgy, hogy beszél, de azok ott, az elbarikádozott úton csak két riadt szemet látnak majd, és némán tátogó száját, szóval - töprengett magában Bambi - jobb lesz, ha bele se kezdek, erõsebbek, és bizonyára napok óta nem ettek húst, de most már késõ. Elõbb kellett volna gondolkozni azon, hogy mivégre vagyunk itt a Földön. (...) Bambi ott ült, az üveghegyen túl, a presszó sarkában, és a poharába mélyedt. Még elsõ nap nevezte el így a Fõnök, akinek arca és dzsoggingja között egy hatalmas toka jelezte egyértelmûen az olyannyira múlékony idõt. Bambit valamikor a határon túlról hozták, elõször csak konzumálni, aztán már hátra is kellett mennie, a "szeparéba", ahogy a Fõnök emlegette, minden alkalommal jót mulatva saját szellemességén, miközben zsír és whisky-gõzös lehelete belepte a helyiséget. Bambi ment, zokszó nélkül, nem is számolta, hányszor, még mindig jobb - gondolta -, mintha ottmaradt volna, a felégetett faluban, nézve az üszkös csontokat, körbe a hegyeket, ahonnan aknavetõk zaját hozta a szél. Arra már nem emlékezett, hogyan futott el a határig, mert azt sem tudta, hol a határ, és az átlõtt bal lábából sugárzó sebláz már egész testét elborította. Egy félhomályos szobában ébredt fel, ahol elmondták neki, illetve elmondta egy rosszarcú, borostás férfi, hogy az út szélérõl szedték föl, és már nem is tudott semmirõl, és hogy viselje jól magát, mert mehet vissza, a csetnikek közé, vagy a menekülttáborba, ahol csak annyiban jó, hogy ott legalább nem lõnek. Bambi nézte a szobában ténfergõ, néha harsányan felröhögõ embereket, akik egy számára ismeretlen, mekegõ nyelven beszéltek, és csak annyit kérdezett a férfitõl: "Hol vagyok?". "Magyarországon" - mondta az, és körbemutatott. "Nekik fogsz dolgozni. Nekik köszönheted, hogy élsz. Meg lesz mindened, csak viselkedj rendesen. Világos?". ...s Bambinak világos volt. (...) Mégis csak át kellene valahogy menni az úton - gondolta Bambi -, az mégse állapot, hogy itt dekkolok egy bokor mögött, és ezeket a furcsa, kétlábú lényeket nézem. Néhány hónapja látott ilyeneket elõször, de eddig még nem állták el ezt a vékony kis betoncsíkot, õ meg gondosan elkerülte õket, "jobb a békesség" - tisztázta már a legelején magában. De itt és most dönteni kellett, és Bambi döntött. "Végül is semmi se tarthat örökké" - bölcselkedett, miközben egy ismeretlen érzés kerítette hatalmába, amitõl úgy érezte, hogy könnyebb, mint a harmat, körbe a hegyeken. "No, uccu neki. Az úr legyen velem" - és azzal ugrott. (...) Miután felgyógyult, Bambit elvitték a "presszóba", ahol rövid mustra után megmutatták neki a szobát, ahol majd laknia kell, amíg le nem dolgozta az árát egmentésének, ami ugye, nem kevés, egyrészt a kockázat miatt, másrészt a hamis papírok sem két fillérbe kerültek, és a gyógyítás költségeit akkor még nem is számoltuk, és különben is, örüljön, hogy luk van a seggén, és nem az árok szélén hagyták elrohadni. A mekegõ hangokat a borostás férfi tolmácsolta, Bambi csak nézte, iszonyú éjfekete szemekkel, aztán csak annyit mondott: "Minden állapot csak átmeneti. Egy pillanat, még addig se tart." - mire a férfi ököllel arcon vágta. "Mit mondott?" - kérdezte a tokás Fõnök. "Semmi különöset" - válaszolta a borostás. "Csak hogy tanulja a rendet." A tokás elégedetten vigyorgott. "Jó anyagnak tûnik" - mondta. "Arrafelé ilyenek teremnek" - válaszolta a borostás. (...) A katona egybõl lõtt, a kis állat élettelenül terült el az út közepén. A másik felnézett, éppen cigerettát sodort, "csak egy õz volt" - mondta a társa, a cigerettát sodró bólintott, aztán felnézett az égre. "Vihar lesz" - mondta. "Az" - bólintott a katona, és leheveredett a fûbe.

Itt a nyár
Õsz
Cukrosbácsi
Fénytörés
Bambi és az öt érzékszerv
Ilyenkor
London, rosszkedvünk nyarán
Tengerek, egek
Világ, zene